Csatlakozz!
slide 01
slide 02


Sport

Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos

Sport



SAKK ÉS SPORT

 

Sokak szerint a sakk mint sport meghatározásának kérdése egy nehezen eldönthető dilemma, azaz a sakk, sport vagy játék? Meggyőződésünk, hogy a sakk a sakkjátékos részéről, olyan szellemi, mentális és fizikai felkészültséget igényel, amely okán egyértelműen sportnak tekinthető. Hiszen „hiába az erős láb, a pompás tüdő, a kar és az izmok, az elménél nincs hatalmasabb” (Scott Jurek).

 

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint olimpiai sportág az lehet „amelyet széles körben űznek férfiak legalább három földrész hetvenöt országában és nők legalább három földrész negyven országában”. Ennek a feltételnek eleget tesz a Nemzetközi Sakkszövetség, hiszen mintegy 161 tagországa több millió igazolt versenyzőt tart számon. A NOB 2002-ben úgy vélekedett, hogy a sakk minden kétséget kizáróan sport. E meggyőződést támasztja alá, hogy néhány évvel ezelőtt döntés született arról, hogy a sakk bemutató sportágként szerepelni fog a 2018-as téli olimpián a dél-koreai Pjongcsangban. 

 

 

Sakkvilágbajnokság

 

Az első nemzetközi sakkversenyt az 1851-es londoni sakktornát Londonban rendezték meg, amelyet a német Adolf Anderssen nyert meg. A sakkvilágbajnokságok történetét általában 1886-tól számítják, amikor a világ két legerősebbnek tartott játékosa (Steinitz és Zukertort) csapott össze, hogy kiderüljön, melyikük a jobb. Ezután 1946-ig a világbajnokság informális alapon folyt és a kihívóknak le kellett győzniük a világbajnokot, hogy megszerezzék ezt a címet. 1948-tól 1993-ig a világbajnokságot a FIDE, a sakkozók nemzetközi szervezete szervezte. 1993-ban az akkori világbajnok, Garri Kaszparov elszakadt a FIDÉ-től és másik világbajnokságot alapított. Egészen 2006-ig két rivális világbajnokság létezett és két világbajnoki cím is, de a 2006-os sakkvilágbajnokságon egyesítették őket. Egyedüli világbajnokok: Kramnyik (2006.2007), Ánand (2007-2012), Carlsen a jelenlegi világbajnok. Az egyéni sakkvilágbajnokság mellett rendeznek még nemzeti válogatottak világbajnokságát, női,- ifjúsági-, és junior kategóriájú világbajnokságot is.

 

A sakktörténelem közismert állomásai a Fischer - Spasky es Karpov - Kaszparov meccsek. A hetvenes évek elején hatalmas érdeklődés kísérte végig az évszázad  sakkmeccseként emlegetett páros meccset. Évtizedeken keresztül a szovjetek uralták a sakkvilágbajnokságokat, amig 1972-ben Izlandon amerikai Bobby Fischer legyőzte Boris Spaszki-t. Miután Fischer  visszavonult a sakkozástól, 1975-tol Anatolij Karpov volt hosszú évekig a sakk hivatalos világbajnoka volt. 

 

A sakktörténelem másik meghatarozó meccse tűz és víz küzdelme a sakktáblan Karpov és Kaszparov között. Karpov elleni győzelmével 1985-ben Kaszparov lett minden idők legfiatalabb világbajnoka. Kaszparov világbajnoki címét 15 éven keresztül - öt alkalommal is - sikeresen megvédte. Sokan őt tartják minden idők legerősebb sakkozójának.

 

 

Sakkolimpia

 

A sakkolimpia kétévente rendezett nemzetközi sakk csapatverseny (4 táblán), melyen a Föld országainak válogatottjai mérik össze tudásukat. Ez a legrangosabb nemzetek közötti verseny. A versenyre először 1924-ben került sor, ez azonban még nem számított hivatalos sakkolimpiának. 1927 óta a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezi, 1950 óta kétévente kerül megrendezésre. 1957-től női sakkolimpiákra is sor kerül. 1976 óta a nyílt és a női sakkolimpiát egyszerre, azonos helyszínen rendezik. A magyar férfi válogatott öt alkalommal (három hivatalos és két nem hivatalos olimpián), a női csapat két alkalommal szerezte meg az aranyérmet.

 

Női válogatottunk először 1988-ban Theszalonikiben nyerte el az aranyérmet. Két évvel kesőbb a Polgár nővérek es Mádl Ildikó másodszor is olimpiai bajnokok lettek a Novi-Sad-i sakkolimpián.

 

Európa-bajnokság

 

Az egyéni sakk Európa-bajnokságot 2000 óta rendezik meg nyílt (férfiak és nők egyaránt indulhatnak) és női kategóriában. A verseny a résztvevők számától függetlenül svájci rendszerben zajlik. A magyar versenyzők közül a nyílt kategóriában a legjobb eredményt Polgár Judit érte el 2011-ben, amikor bronzérmet szerzett. A nők versenyében a legjobb helyezést Hoang Thanh Trang érte el, amikor 2013-ban aranyérmet szerzett. E mellett a Nemzeti válogatottak Európa-bajnoksága, sakkcsapat-, junior-, ifjúsági versenygést is rendeznek. 

 

A versenyeket meghívásos, illetve nyílt formában szervezik. Annak érdekében pedig, hogy egy-egy játszma ne nyúljon a végtelenségbe, a versenyeken sakkórát használnak. A sakkóra olyan készülék, amely két óraszerkezetet tartalmaz. Az egyik óra leállítása elindítja a másikat és viszont. Lépésének megtételét követően a játékos egy gomb lenyomásával leállítja saját, egyben elindítja ellenfele óráját. A sakkóra segítségével meghatározható, hogy a játékosoknak mennyi gondolkodási idő álljon rendelkezésükre a játék során. Akinek letelik a gondolkodási ideje (a hagyományos, analóg óránál: leesik a zászlója), elveszíti a játszmát, ugyanúgy, mintha mattot kapott volna. Ez alól kivétel, ha ellenfelének már nincs a táblán mattadó bábja.

 

 

A versenysakkban hagyományos óra használata esetén a játékosnak az első 40 lépés megtételére általában 2 órája van, a továbbiakban minden 20 lépésre 1–1 órája. A Nemzetközi Sakkszövetség által elismert versenyeken ma már digitális órákat használnak, amely lépésenként többletidő hozzáadását is lehetővé teszi. Ennek megfelelően ma már a versenyeken a leggyakoribb időbeosztás az első 40 lépésre 90 perc, majd még 30 perc játékidő, és az 1. lépéstől kezdve lépésenként 30 másodperc többletidőt kapnak a játékosok. Sokkal kevesebb az idő a gyorsított sakkjátszmákban. Az úgynevezett rapid játszmákban a rendelkezésre álló idő 10 és 60 perc közé esik az egész partira nézve, az adott versenytől függően meghatározott többletidővel (legtöbbször 10 másodperc) lépésenként; a villámpartikban (blitz vagy schnell) 10–10 perc vagy kevesebb, leggyakrabban 5–5, esetleg 3–3 perc, az adott versenytől függően meghatározott többletidővel (legtöbbször 3 másodperc) lépésenként; a bullet (golyó – a gyorsaságra utal) játékban mindössze 1–1 perc.

 

Minősítés és pontrendszerek

 

 A sakkjátékosok minősítésére pontrendszert használnak, amely a sakkjátékosok egymáshoz viszonyított játékerejét – az egyes ellenfelek ellen elért eredmények alapján – egy értékszám, az (Élő-pontszám) határozza meg. Ezt minden játszma után ki lehet számítani: egy gyengébb (alacsonyabb értékszámú) játékos ellen elszenvedett vereség vagy döntetlen csökkenti, míg egy erősebb ellenfél legyőzése növeli az értékszámot. A jelenleg is alkalmazott Élő-pontrendszert Élő Árpád (1903–1992) magyar származású amerikai fizikus dolgozta ki, melyet 1960-ban vett át az USCF (US Chess Federation, az Egyesült Államok Sakkszövetsége), majd 1970-ben a FIDE (Fédération Internationale des Échecs – Nemzetközi Sakkszövetség) is.

 

Az ÉLŐ-pontszám változását lényegében három tényező befolyásolja:

 

  1. játszma kimenetele (eredmény)
  2. játékosok ÉLŐ-pontszám különbsége
  3. játékos szorzója (ez függ a lejátszott sakkjátszmák számától, a játékos ÉLŐ-pontszámától és a verseny típusától is)

 

A pontszámok minden egyes mérkőzés, verseny, bajnokság után módosulnak. A FIDE új szabályzata szerint a nemzeti sakkszövetségeknek már minden hónapban kötelező beküldeni az értékszám-változásokat, hogy jóváírhassák őket a havonta megjelenő FIDE-listán. A FIDE-lista nem más, mint a sakkozók világranglistája.

 

A klasszikus sakkjátékban nemzetközileg elismert címet csak a FIDE adhat, mégpedig a következőket:

 

  • FIDE-mester (röviden FM) – Ha az Élő-pontszáma 2300 vagy több.
  • Nemzetközi mester (röviden IM) – Ha az Élő-pontszáma 2400 vagy több, és legalább három alkalommal teljesíti a FIDE által előírt normát.
  • Nemzetközi nagymester (röviden GM, néha International Grandmasternek vagy IGM-nek is írják) – Ezt a címet akkor nyerheti el, ha az Élő-pontszáma 2500 vagy több, és legalább három alkalommal teljesíti a FIDE által előírt normát.
  • Szupernagymester – nem hivatalos cím, azok a sakkozók, akiknek az értékszáma meghaladja a 2700-at.

 

Minden cím nyitott mind a férfiak, mind a nők számára, de vannak csak nőknek szóló címek is. Minden cím megvan ott is, de elérésükhöz 200-zal kevesebb pont kell. Jelölésben is különböznek, egy W-t helyeznek a megfelelő cím elé (tehát WFM, WIM és WGM). A fentieken felül létezik még a FIDE-mesterjelölt (CM) minősítés is. A mostani számítás szerint az eddigi legmagasabb pontszám (2882) Magnus Carlsené.

 

Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos
chess.com
Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete
Happy Kids
Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos
chess.com
Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete
Happy Kids